Iskola, tiszta víz, tele has…
Számos afrikai kisgyereknek mindez nem adatik meg. Célunk, hogy ezen változtassunk.

“Taka taka” – Hulladékprojekt

A „taka taka” szuahéli nyelven szemetet jelent. Kenyában a szemét fajtájától, újrahasznosíthatóságától, minőségétől függetlenül taka takának hívnak mindent, amire már nincs szükség és így – jó eséllyel – kidobják (sokszor az utcára) vagy elégetik.

 

Szeméthelyzet Kenyában [1] 286_Masai mara s_GF

 

Kenyában nincs hatékony hulladékgazdálkodási rendszer, sőt a vidéki területeken egyáltalán nincs hulladékgazdálkodás. Nairobiban és más nagy városokban egy héten egyszer elviszik a szemetet (az ajtó elé kitett zsákot), illetve a belváros utcáin vannak szemetesek, de e mögött sincs jól szervezett hulladékgazdálkodás, a külvárosi részeken gyakran látni kisebb-nagyobb vagy akár óriási szemétdombokat, ahová az emberek a szemetet dobálják. Ezeken a helyeken jellemzően csak lerakják a hulladékot, semmiféle kezelés (még a legalapvetőbb óvintézkedések sem) nem történnek.

Vidéken, ahol semmiféle hulladékgyűjtés nincs, a háztartásban keletkező szemetet a ház környékén elássák vagy elégetik.

 

A környezetvédelmi kérdések (így a hulladék sem) nem igazán része a tananyagnak, néhány nagyon alapinfón túl erről nem tanulnak a gyerekek (már, akik járnak egyáltalán iskolába). Ennek eredményeként az embereknek általában fogalmuk sincs a szemét környezet- és egészségkárosító hatásairól, és így nem is nagyon érdekli őket a szemétkérdés. Olyannyira, hogy a szemetet az emberek gyakorlatilag mindenhol eldobálják: az utcán, közterületeken, közlekedési eszközökön, sőt utazás közben sokszor kidobálják az autóból, buszból is. Az országban több helyen is látni, hogy az út szélét és/vagy környékét gyakorlatilag ellepi a szemét. Nairobi és egy-két nagyobb város kivételével nincsenek utcai szemetesek; ahol esetleg próbálkoztak ilyesmivel, ott az lett a vége, hogy leszerelték őket, mert egyrészt az emberek úgysem használták, másrészt, amit lehetett (fát, fémet) elloptak belőle… 🙁

 

A fejlett országokhoz – így Magyarországhoz – képest kevesebb háztartási hulladék keletkezik, ami elsősorban a gazdasági helyzetnek (alacsony GDP és jövedelem) köszönhető, a boltok polcain ugyanakkor már megjelentek az agyoncsomagolt termékek, amit vásárolnak is az emberek, ráadásul sok mindent jellemzően inkább kis kiszerelésben vesznek (egyrészt mert nincs pénzük nagyobbra, másrészt, mert nincs például hűtő, ahol tárolni tudnák).

Így már most is sok a – főként – csomagolási hulladék (főleg műanyag), és a gazdasági növekedéssel a helyzet még tovább fog romlani.

 

A projekt

 

Kenyában járva és a helyiek között sok időt eltöltve tapasztaltuk, hogy egyrészt sok helyen elszórják a szemetet (Kowuorban ez szerencsére nem annyira jellemző, de országosan jelentős probléma), másrészt viszont – és ez sajnos Kowuorban is jellemző – vidéken jellemzően a kert végében égetik el a háztartási hulladékot.  A projekt során elsősorban utóbbi problémára keressük a legjobb megoldást, miközben  természetesen szeretnénk hangsúlyt fektetni a hulladékcsökkentésre és az edukációra is (főként a szeméttel kapcsolatos kockázatokra vonatkozó ismeretek terjesztése, valamint a hulladékcsökkentési lehetőségek megismertetése tekintetében).

A projekt során a helyi SARE SEEP non-profit szervezettel működünk együtt.

 

A projekt célja

  • A lehetséges minimálisra csökkenteni a háztartásokban keletkező hulladékot, illetve
  • valamilyen környezet- és egészségbarát megoldást találni arra a szemétre, amit nem lehet elkerülni.
  • Emellett szeretnénk egy edukációs anyagot összeállítani, amely alapján a SARE SEEP tagjai a témával kapcsolatos ismeretterjesztő tevékenységet tudnak majd végezni a közösség többi tagja körében.

 

IMG_1397 s_GFEddigi lépések, fejlemények

Workshop

2015. júniusban a helyi szervezettel (SARE SEEP) tartottunk egy workshopot, amelyen egyrészt a keletkező hulladékról beszélgettünk (hogy lássuk, az adott közösségben milyen típusú hulladékok keletkeznek, és azokkal mi történik), illetve szó volt a hulladékhierarchiáról és a megelőzési lehetőségekről is.

A workshop eredményeként született egy lista, amely tartalmazza azokat az anyagfajtákat és hulladéktípusokat, amelyek szemétként a leggyakrabban megjelennek a háztartásokban, illetve azt is, hogy ezekkel mi történik most, és a workshop tanulságai alapján mit lehetne tenni a jövőben.

 

Helyi tervek

2015. októberben újabb találkozó(k)ra került sor Kowuorban, ahol a csoport beszámolt arról, hogy részben elkezdték alkalmazni a workshopon hallottakat, másrészt viszont tervezik a szelektív hulladékgyűjtés valamilyen formájának bevezetését a helyi családok körében. Ennek keretében a résztvevő családok két konténert (valamilyen – lehetőség szerint – újrahasznált tárolóedényt) kapnak, az egyikben a papírt, a másikban az egyéb hulladékot gyűjthetik. A papírt a háztartásban a tűzrakáshoz tudják felhasználni (ezekben a háztartásokban jellemzően fa- vagy faszén-tüzelésű tűzhelyeken főznek), az egyéb hulladékot pedig a csoport tagjai rendszeres időközönként begyűjtik majd. Arról még nem született döntés, hogy ezzel a hulladékkal mi történik, erre a kérdésre a projekt keretében keressük a megoldást.

A szelektív hulladékgyűjtés bevezetésének ettől függetlenül két fő haszna/feladata van: egyrészt megtanítani a helyieket arra, hogy a szemetet arra kijelölt tárolóedényben gyűjtsék (és az udvaron dobálják el), másrészt rászoktatni őket a szelektív gyűjtésre, azaz, hogy bizonyos anyagokat (pl. a papírt) újra lehet hasznosítani és ezért érdemes külön gyűjteni.

 

Ismerkedés a KCEO gyakorlatával

2015. novemberben Kenyában tartózkodó önkéntesünk – a nairobi magyar nagykövetség közvetítésével – megismerkedett egy közösségi projekttel, amely Nairobi legnagyobb nyomornegyedében, Kibérában foglalkozik edukációval és hulladékhasznosítással. A csoport (Kibera Community Empowerment Organization, KCEO) saját hulladékválogatóval rendelkezik, és többféle hulladékot – pl. műanyagkupakok, tejeszacskók, használt farmer – újrahasznosít (különböző tárgyakat készítenek belőle), illetve egyéb hulladékokat – testápolókrémes tégely, PET palack – értékesítenek. Az ezen tevékenységből származó bevételt a projekteken dolgozók fizetésére, valamint edukációs tevékenységükre fordítják. Az általuk szerzett tapasztalatok és kapcsolatok reményeink szerint lehetőséget jelentenek a kowuori projekt számára is a keletkezett hulladék kezelésével kapcsolatban.

 

[1] Szemét alatt háztartási hulladékot értve.